Bibliamagyarázat kávé mellé 3 percben

Róma 3,1-20

Jegyzetek a mai igéhez:

- döbbenetes mondatokat olvasunk ebben a mai szakaszban. A két legdöbbenetesebbet emeljük ki itt: "Nincs igaz ember egy sem...", és "a törvény cselekedeteiből nem fog megigazulni egyetlen halandó sem őelőtte. Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik". Ma az alábbiakban azt szeretném megmutatni, hogy ez mennyire igaz, s hogy mennyire kegyelemre, megigazításra, irgalomra szoruló emberek vagyunk - zsidók és pogányok egyaránt! Öt kérdést tegyünk fel ma az Úr előtt magunknak.

1/ Jézust egy alkalommal megkérdezték a farizeusok, hogy melyik a nagy parancsolat a törvényben? (Máté 22,34-39) Erre Jézus válasza ez volt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat." Kérdezd most meg magadtól: csak az elmúlt egy hét során szerettem-e az Urat, az én Istenemet teljes szívemből, teljes lelkemből és teljes elmémből? Mi erre a válaszod? Az enyém: nem.

2/ Ez a válasz sokkolhatta a farizeust, holott Jézus nem ért a végére, hiszen így folytatja: "A második hasonló ehhez, szeresd felebarátodat, mint magadat. Ez a két parancsolat tartja az egész törvényt, és a prófétákat." Felebarát. Kérdezd meg most magadtól: csak az elmúlt egy hétben, szerettem-e a felebarátaimat, a körülöttem élőket úgy, mint magamat? Mi erre a válaszod? Az enyém: nem.

3/ Jézus azonban még tovább megy. A János 13-ban ezt mondja a tanítványainak: "Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek benneteket, ti is úgy szeressétek egymást. Arról fogják megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást" (34-35). Miért új ez a parancsolat? Azért, mert itt egy egészen új mértéket állít fel az övéi számára Jézus: úgy szeressük egymást, ahogyan ő szeret minket! Kérdezd meg most magadtól: csak az elmúlt egy hét során szeretted-e úgy a másik embert, ahogyan Jézus szeret téged? Mi a válaszod erre? Az enyém: nem.

4/ A negyedik kérdés az előzőből következik: légy egészen őszinte, kit szerettél az elmúlt hét során mindennél és mindenkinél jobban? Mi lenne a válaszod erre? Erőltetés nélkül, mindannyiunk válasza ez lehet: önmagamat. Az ember elbukik az első kérdésnél, a másodiknál, a harmadiknál. A igazság akkor az, hogy nem vagyunk mások, mint puszta bálványimádók, akik egy "önmagunk" nevű bálványt imádunk valahol, valamilyen formában, de bizonyosan. C. S. Lewis mondja: "Mi valóban Ádám fiai és Éva lányai vagyunk..." Lehet, hogy nem loptam, nem paráználkodtam, nem öltem, azonban a törvény szívénél, amit Jézus annak mond, a szeretet törvénye vizsgájánál elbuktam. Hívő emberként is! Mit érdemel az az ember, aki ezeken a vizsgákon elbukik? Isten haragját, ítéletét!

Így értjük meg, amit itt Pál mond: egyrészt azt, hogy valóban nincs igaz ember egy sem, illetve, hogy ebben az értelemben valóban nem számít, hogy zsidó vagy görög! Mind bűnben vannak! Másrészt ez akkor derül ki, mint fentebb látszik, ha elfogulatlanul megmérjük magunkat a Törvény summáján, a szeretet törvényén! Ebből valóban csak a bűn felismerése adódik.

5/ Az utolsó kérdés így hangzik: elfogadtad-e hit által Jézus Krisztust, aki magára vette és elhordozta a bűneidet és azok súlyát? Ismered-e őt úgy, mint életed Megváltóját, Urát? Kérted-e tőle, hogy bocsássa meg a bűneidet, és teremtsen benned új életet? Ha ezekre a kérdésekre a válaszod igen, ez mindent megváltoztat! Pál írja: "Azt (Jézust), aki nem ismert bűnt, bűnné tett értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne" (2Kor 5,21). Ez azt jelenti, hogy aki hittel elfogadta a Jézust, és az általa hozott váltságot, bűnbocsánatot, azt Isten ölelő karjaiba vette, magához szorította, és a megigazulás palástjával betakarta örökre! Idegenből, gyermek lett! Mi ennek a hármas hozadéka?

a/ A megigazulás. "Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus által" (Róma 5,1)

b/ A fiúvá fogadtatás. "De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atya!” (Gal 4,4-7)

c/ Megszentelődés. "Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette" (Róma 8,29-30).

Mindezért egyedül Istené a dicsőség!

Áldott napot kívánok!